In memoriam Karl Malden

hannibal lectert - akit többek között a Kritikus Tömegről ismerhettek - üdvözöljük szerzőink között. Első írása már olvasható is alább. (tmichel)

Igencsak rájár a rúd mostanában a világ filmrajongóira: David Carradine és Farrah Fawcett (s persze az egész popkulturát érintően: Michael Jackson) tragikus halálát követően július 1-jén újabb közkedvelt színésztől mondott búcsút a mozibajárók tömege és a világsajtó: 97 éves korában meghalt Karl Malden Oscar-díjas amerikai színész. Három év, és a markáns arcú karakterszínész betöltötte volna a "mágikus" százat, de így is elmondhatta volna magáról, hogy végigélte a viharos 20. századot. Kissé mostoha paradoxon, hogy noha generációjának egyik legragyogóbb tehetsége volt, sokan csak a '70-es évek habkönnyű rendőrsorozatából, a San Francisco utcáinból ismerik a nevét.

Pedig Malden már a '30-as években szorgalmasan építgette (elsősorban színházi) színészi karrierjét. Az 1912-es születésű Malden a '30-as években New Yorkba költözött, majd itt ismerkedett meg a legendás rendezővel, Elia Kazannal. Malden hamarosan a neves Group Theater tagja lett - a színház tagjai zömmel az orosz Sztanyiszlavszkijtól eredeztethető "A Módszer" (Method acting) elkötelezett hívei voltak, így Malden a színjátszás technikai forradalmával került közeli, egyszersmind életre szóló kapcsolatba.

A második világháború ugyan félbeszakította ígéretesen induló pályáját, de az '50-es években beégette magát a filmtörténetbe. Egy hangos vastapssal kísért, bátor szemléletű Broadway-produkció után Kazan filmre vitte Tennessee Williams A vágy villamosa című színművét Malden, Marlon Brando, Vivien Leigh és Kim Hunter főszereplésével. Malden a pedáns, idealisztikus, jó kiállású fiatalember, Mitch szerepéért Oscar-díjat kapott. Bár ezután is többször állt Kazan kamerája elé, fizimiskája és alkata inkább mellékszerepekre érdemesítette. Ilyen volt például Hitchcock Meggyónom (1951) című alkotásának nyomozója, vagy Kazan Rakpartonjának (1954) Barry tiszteletese, de néha főszereppel is birkózhatott, mint például a kevéssé ismert Baby Dollban (1956) Carroll Baker és Elli Wallach partnereként. Számtalan westernfilm kisebb-nagyobb epizódjában is láthattuk: a szerényebb sikerű Akasztófa (1959), a szupersztárokkal telezsúfolt, eposzi, de mégis üres A vadnyugat hőskora (1962), illetve a Marlon Brando rendezte Félszemű Jack (1962) című mozikban. 1970-ben Franklin J. Schaffner Patton című monumentális biopic-ében alakította Omar N. Bradley tábornokot a főszerepben domborító George C. Scott partnereként. A '70-es években a fiatal Michael Douglas oldalán egy szimpatikus, tapasztalt nyomozót játszott a San Francisco utcáin című krimisorozatban. Ahogy idősödött, úgy fogyatkoztak a szerepek, de 1985-ben még sikerült Emmy-díjat nyernie a Fatal Vision című sorozatban nyújtott alakításáért. Malden minden idők egyik leghosszabb és legszebb színészi karrierjét tudhatta magáénak.

Hiányozni fogsz, Stone nyomozó. Sőt. Máris hiányzol.