Marsupilami nyomában (Sur la piste du Marsupilami)

Az Asterix és a RRRrrrr!! filmek alkotója, Alain Chabat ismét egy hasonló stílusú, könnyed, nyarat záró vígjátékkal rukkolt elő. A Marsupilami nyomában nem lett a jellegzetes francia humor ékköve, de jó pillanataiban képes mosolyt fakasztani és remegésre bírni a rekeszizmokat.

A történet alapja egészen valóságszerűen indul, megismerjük a főszereplő Dan Geraldo-t (Alain Chabat), aki kénytelen Palombiába utazni, hogy haldokló TV műsorát valami új, izgalmas riporttal dobja fel. Itt ismerkedik meg idegenvezetőjével, Pablito Camaronnal (Jamel Debbouze), aki megígéri neki, hogy elviszi a dzsungel mélyén élő, ősi és halhatatlan Paya törzshez. A cselekmény innentől kezdve őrült módon kavarodik és megtelik abszurditással: kiderül, hogy egyik karakter sem az, akinek állítja magát, feltűnik egy infantilis diktátor és egy hataloméhes, fiatalodni akaró botanikus. Elveszünk a dzsungelben, megtudjuk a Paya törzs ősi, vulkán által vetített próféciáját, láthatunk egy transzvesztita Celine Dion performance-t, csattan néhány pofon, dörren néhány puska, van itt bedrogozott látomás, szexéhes csivava és persze Marsupilami is! Mindez egyszerű, néha már-már infantilisan bugyuta humorba csomagolva – a Chabat film önmagát hozza, és hála égnek nem is veszi komolyan magát! Talán ebben rejlik erénye.A Marsupilami nyomában1.jpg

A Marsupilami nyomában1.jpg

Barátságos alkotás lett a Marsupilami nyomában, tele váratlan és vicces fordulatokkal, bár némelyik poén nem üt akkorát, mint amekkorát szeretne, de akad azért néhány hasfalrengető is. A színészek nem nyújtanak kiemelkedőt, bár ezt egy ilyen jellegű vígjátéknál nem is várhatjuk: Jamel Debouzze komoly arccal idétlen, Lambert Wilson tenyérbemászó, hataloméhes piperkőc, Alain Chabat pedig ügyesen alakítja a balféket.

Külön erény, hogy a Marsupilami nyomában nem egetrengetően stúdió-szagú, kellemesek a képek, bár a film nem a képiségbe fekteti az energiát, hanem sokkal inkább a történetbe, a gag-ekbe és a karakterrajzba. Aki pedig ismerte az eredeti rajzfilmet, az különösen örvendezni fog. A CGI Marsupilami ugyanis tüneményesre sikerült! Annyira kedvesen megrajzolt állatka lett, hogy azonnal belopja magát az ember szívébe.

Aki hozzám hasonlóan az Asterix-filmeken cseperedett fel, szerintem ne hagyja ki a Marsupilami nyomában-t se! Egy fáradt nap után kellemes a hűvös moziterem puha székeibe süppedve nosztalgiázni egy kicsit a gyermekkor poénjain, még akkor is, ha nem olyan ütősek, mint annak idején. Semmi komoly, csak egy kis szórakozás! Augusztus 16-ikától láthatjátok a mozikban!

7/10

süti beállítások módosítása