Mézengúz

Sokféle filmet szeretek, az animációs filmek különösen közel állnak a szívemhez. Az épp aktuálisakat általában megnézem nemsokkal a megjelenésük után. Így került hozzám a Mézengúz is. Az előzetes alapján nehéz megítélni a filmeket, de ezt mindenki mindig megpróbálja. Én is ezt tettem és egy kellemes családi mozira számítottam. De mondanom sem kell, hogy csalódtam.

A film minden baja a magyar címmel kezdődik. A fordítók valami igazán találót akartak, mint ahogy az eredeti cím (Bee Movie) is az. De ehelyett valami igazán szánalmasat sikerült összehozniuk. Én elhiszem, hogy szorosak a határidők, meg nehéz címet adni egy filmnek, de ezt akkor sem értem. A hozzácsapott szlogentől meg egyenesen falra mászok. Talán majd máskor...

Barry B. Benson egy fiatal méh, aki nem találja a helyét a kaptáron belül. Egy különc, aki többet vár az élettől, mint amit kapott. Mikor kirepülhet a pollengyűjtő méhekkel a szabadba, megadatik neki az, ami olysokaknak nem - meglátja a külvilágot. Találkozik egy virágárus lánnyal, valamint rájön az emberek bűnére, miszerint évszázadok óta lopják a méhek mézét. Ekkor megtalálja élete értelmét. Bepereli az emberiséget, ezért a megbocsájthatatlan tettéért.

Az első 30 perc ötletes, jó poénok vannak benne, az egésznek olyan igazi gyerekmese íze van és ilyennek is kéne lennie. Az, hogy egy méh képes beszélni az emberekkel simán belefér egy mesébe. De mikor a kapcsolata Vanessával már-már romantikusba csap át, az már elég gáz. A fő történeti szál egyszercsak megjelenik és percek alatt teljes valójában megmutatkozik. Az ember azon kapja magát, hogy egy tárgyalás közepén van és az egésznek már nincs semmi értelme. Ez az érzés innentől kezdve csak erősödik, és ha meg is próbálnánk ezt kizárni és jó ötleteket keresni a filmben, azt kell hogy mondjam nem sikerülhet. A végkifejletben az a repülős manőver már csak hab a tortán. Sokminden belefér egy mesébe, de ez már túlzás.

Lehet, hogy ezeket csak azért írom, mert már túlkoros vagyok ehhez a filmhez és a 6-8 éves korosztály képviselőinek kellemes másfél órát jelent. De ez egy olyan alkotás amin nem lehet csak úgy átsiklani. Ez nem az a fajta középkategóriás film, amit a megnézés után szinte azonnal elfelejt az ember, hanem ez már olyan rossz, hogy beleég a memóriájába és nem tud tőle szabadulni.

Aki még nem látta, ne is nézze meg, hacsak nem akar elvesztegetni értékes másfél órát az életéből.