Vágy és vezeklés

A kosztümös romantikus filmek nem tartoznak a kedvenceim közé. Néha azért kell egy-egy, ezért most közelebről is megvizsgáltam a Vágy és vezeklést. A Büszkeség és balítélet, valamint az Értelem és érzelem is hasonló művek, egyenlőre még nem láttam őket, de nem is tervezem. Érdekes hasonlóság a három film között, hogy mind kosztümös, a szerelem a központi téma és nem utolsó sorban a magyar címeik ugyanarra a szerkezetre épülnek. Ebben az esetben nem lehet a fordítók szemére vetni, hogy béna címet adtak volna, mert tényleg jól eltalált. Ez talán annak tudható be, hogy egy könyv adaptációról van szó.

Briony Tallis, egy írói vénával megáldott 13 éves kislány. 1935-t írunk ekkor. A család ünnepi vacsárhoz készülődik, mert hazaérkezett Leon. Robbie-t, a házvezetőnő fiát is meghívják a vacsorára. Briany félreértések sorozata után egy olyan bűnnel vádolja meg Robbie-t, amit nem követett el. Nem tudva, hogy ezzel a tettével tönkreteszi nővére, Cecilia és Robbie szerelmét és véglegesen megváltoztatja mindannyiuk életét.

Tényleg szívbemarkoló történet, még egy-két zsebkendőt is megérdemel, márha az ember hajlik az ilyesmire. Személy szerint nem ez a stílusom, szóval a könny hullatés kimaradt. A könyvet nem olvastam, így nem tudom összehasonlítani, hogy mennyire volt hű az eredetihez. De mindenképpen figyelemre méltó az, hogy a hangulat és az érzelmek ábrázolása nagyon ott volt. A színészek játékával nem volt probléma, mindegyik jól alakította a szerepét. Volt egy kis eyecandy is - a férfi nézők nagy örömére - Keira Knightley személyében. Tagadhatatlan, hogy igen vonzó teremtés és akkor enyhén fejeztem ki magam.

Nem gondoltam volna, hogy egy efajta film okozhat meglepetést, de mégis. Itt most nem valami érzelgősre kell gondolni, mindössze csak végén lévő kisebb csavarra. De ezzel el is éri a rendező a kellő hatást. A legváratlanabb pillantaban történik és olyat hoz a filmbe, amit tényleg lehetetlenség előre látni. Ad egy mélyebb mondanivalót a filmnek, nem mintha eddig nem lett volna.

Végül ejtenék még pár szót az Oscar jelölésekről. A legjobb filmnek járó díjat nem hinném, hogy elnyerné. Egyrészt angol film és nem amerikai, így már hátrányból indul, másrészről pedig nem is olyan jó. Emellett nem is örülnék neki, mert én a Junonak adnám, de persze ez sem fog megtörténni. 


Értékelés:

Nem ez a kedvenc stílusom, de még így is élvezhető. Átélhető, hangulatos. Nem volt vonatott sehol se és végre nem a 18-19. századi angol nemesség "sikamlós kalandjait" láthatjuk. 7/10