Hipervándor (Jumper)

Mikor moziba megyek mindig gondosan választom ki a filmet. Legyen olyan film, amit érdemes szélesvásznon megnézni. Legyen valami olyan benne, ami otthon nem teljesedhet ki. Általában a látvány vagy a hang ilyen, de persze minden film élvezetesebb moziban. Tagadhatatlan, hogy a szélesvászonnak van egy bizonyos hangulata és még a viszonylag gyengébb filmekből is képes kihozni valami pluszt, amitől mégis élvezhető lesz.

Iszonyat hype-ot kapott a film és az alapötlet is nagyon tetszett. Szóval ma délután beültem egy moziba és megnéztem. És meg kell mondjam, csalódottan jöttem ki a teremből. Az alapötlet, hogy vannak olyanok, akik képesek teleportálni és így eljuthatnak bárova bármikor a Földön - szerintem megkapó és egy nagyon jó film alapja lehetne. Csak ebben az esetben a forgatókönyvírő elrontott mindent, mikor ezt a nagyszerű ötletet egy szerelmi történetbe ültette bele. Van itt minden, ami a sikerhez kell: jó alapötlet, látványos előzetesek és nem utolsó sorban pár ismert név. Ez már elég, hogy bevigye a nézőt a moziba - engem is bevitt.

David majdnem meghal, de ekkor jön rá, hogy tér nem szab határokat számára. Szabadon mozoghat benne. Mikor erre rájön, ki is használja. A napjait semmit tevéssel üti el, utazgat ide-oda a világban, a pénzre nincs gondja, mert a a bankok falain keresztül a szabad neki az átjárás. Egy nap találkozik egy emberrel aki az ő fajátájára vadászik. Innentől kezdve menekülnie kell. Egy több évszázadra visszanyúló harc közepébe csöppent és nemcsak ő, hanem a szerettei is veszélyben vannak.

Kitérnék a magyar címre, mert megint eléggé bénára sikeredett. A visszajáró olvasók bizonyára észrevették már, hogy nem vagyok kibékülve a magyar címekkel. Ez is egy ilyen. Szerintem igazán megtarthatták volna az eredetit és nem mondhatják azt, hogy nem értenék meg, mert ennyit mindenki tud angolul. Mondhatják, hogy a címadásban fontos szempont a marketing is, de azért igazán figyelhetnének arra is, hogy a filmhez illő címet adjanak.

A film alatt végig az volt az érzésem, hogy mikor bontakozik már ki a történet. Erre egyszer csak hirtelen vége lett. A film 88 perc, de ebből persze még lejön a végén a főcím, ami 8-10 perc, így nem sok marad magára a filmre. De ez a történet nem is nagyon bírt volna el sokkal többet. Elmegy, visszajön, üldözik, gyilkolják, aztán a végén kiderül, hogy a hősünk, mégiscsak nagyobb hős a többinél - ahogy annak lennie kell. Egyszóval nem a történetért érdemes megnézni.

Viszont ott van még a látvány is. Ami elég jóra sikeredett. Még a fényképezést érdemes kiemelni, mert volt benne egy-két figyelemre méltó jelenet. A történetből adódóan össze-vissza ugrálunk a Földön és így jópár híres helyen megfordulunk. De azt nem tudhatjuk, hogy mi igazi és mi stúdió vagy számítógépes effekt. De ez nem is baj, mert elég igényesek az effektek ahhoz, hogy ne tűnjön fel. Ez igaz a teleportálásokra is, jól megcsinálták, ahogy torzul a tér egy-egy ugrókapunál.

Samuel L. Jackson nem hozza azt, amit elvárnánk tőle. Bár az is igaz, hogy ez a szerep számára nem túl nagy kihívás. Furcsa volt őt gonoszként és főleg szőke hajjal látni.

Nem lesz a kedvenc filmem, de egy péntek délutáni lazításnak teljesen megfelelt.


Értékelés:

Összességében ez egy erős közepes a film. Látványos, jó az alapötlet, de a történet elég béna és ez lehúzza. Tipikusan egyszer nézős. Mindennek ellenére, megérte a mozijegy árát. 6/10