Waiting...

Ryan Reynolds szereplésével már annyi filmet láttam, hogy lassan érdemes lesz egy állandó rovatot bevezetni a számára. Ennek oka, hogy szinte észrevétlenül a kedvenc férfi színészemmé lépett elő. Megint egy vígjáték, már nem mai, de mégsem túl ismerős.

Shenaniganz étterem dolgozóinak egy napját követhetjük végig. Az unalom teljesen elhatalmasodik rajtuk, ezért mindenféle pótcselekvéssel töltök ki az üres óráikat. A bunkó vendégekkel pedig kegyetlenül elbánnak.

A humora néhol alpári, már-már gusztustalan, de mindenképpen értékelendő. Persze a kifinomultabb nyelvi humor is megjelenik néhol, ami legalább akkora derültséget okoz, mint az előbb említett társa.

Bár végig humoros, a téma amit taglal néhol tényleg kétségbeejtő. Fiatalok, akik nem tudnak mit kezdeni az életükkel "átmeneti" munka gyanánt állnak pincérnek, de végül ott ragadnak. Minimális pénzért jópofiznak a vendégekkel némi borravaló reményében. Közben meg lett volna lehetőségük valamit kezdeni az életükkel, de ez a könnyebb út.

A kettőség furcsán van jelen a filmben. Nemcsak az előbb taglaltakban figyelhető meg, hanem a képi világban is. Mikor buli van, akkor minden harsány és mindent a szín kavalkád ural. Az étteremben pedig a szürke hétköznapok zajlanak. De említhetem még Naomi karakterét is, aki tökéletes példa.

Példátlanul sok szereplőt mozgat a film, de mindegyikre jut annyi idő, hogy jobban megismerhessük őket. Mindenki egy igazi egyéniség, ahogy az lenni szokott. A sok szereplő miatt egyik sem tud kibontakozni igazi valójában, így játékukban csak a kötelezőt hozzák, ami persze bőven elegendő.

Nincs mit tenni ez bizony egy 8/10. Jó poénok serege vár bennünket. Könnyed kikapcsolódást nyújt, de mégis ad útravalóként egy kis gondolkodni valót.

süti beállítások módosítása