...avagy a kis vörös szórja a pénzt és osztja az észt

Személy szerint kedvelem a vígjátékokat. A JÓ vígjátékokat. Mert ideig-óráig kicsit elfeledteti a hétköznapok gondjait, ami érzésem szerint mindenkire ráfér.

Ahogyan a kisfiúk katonákkal játszanak és képregényeket olvasnak, úgy a kislányok babáznak elcsenik anyu ruháit, smink-készletét és álmodoznak. Aztán ahogyan a társadalmi körülmények és normák változtatják az életüket eldől kiből mi lesz. Nagyon nagyon "száj húzogatva" szántam rá magamat erre a filmre, még a bemutató sem keltette fel a figyelmemet, de minden és mindenki megérdemel egy esélyt.

A film hőse (vagy inkább hősnője) Rebecca Bloomwood (Isla Fisher) 25 éves fiatal lány, újságíróként dolgozik már közel tíz éve egy unalmas lapnál, s számára a "big dream" az Alette nevű divatlaphoz való bejutás lenne. Egy albérletben él legjobb barátnőjével Sue-val (Krysten Ritter) és bizony sok adósság van a nyakukon. Rebecca hibájából. Mivel a kis hölgy vásárlás-mániás. Minden ami szem-szájnak, lábnak, kéznek, nyaknak ingere. Mikor az Arlette-hez való bejutás meghiúsul, szembe kell néznie boltkóros főhősünknek azzal a ténnyel hogy bizony végig kell járni a szamárlétrát a sikerhez vezető útig. Ígyhát korunk "költője", jövőnk záloga beveti minden trükkjét és csábját és sikerül elhelyezkednie egy pénzügyi dolgokkal foglalkozó lapnál ahol megindul az igehirdetés a pénzről, költségről, hitelkártyákról az ő sajátos stílusában. Egyre nagyobb a siker, népszerűbb a rovat, amire felfigyel Rebecca főnöke Luke (Hugh Dancy) is. És idővel nem csak a cikkek kezdik el érdekelni a fiatal, sármos főnököt.

Jó lenne, ha jó lenne. De nem. Sajnos ez nagy melléfogás volt. Pedig minden megvan hozzá amiből egy szórakoztató vígjátékot lehet kreálni. A szereplők fiatalok és szépek ez kipipálva, mókás helyzetek, félreérthető szituációk szintén pipa, romantikus szál, szimpatikuss mellékszereplők, már csak egy kutya és egy gyerek hiányzik a teljes sikerhez ahogy a régi recepthez hozzátartozik. Persze a végén, és ezzel nem árulok el újdonságot megkapja mindenki a maga megérdemelt happy endjét. Sajnos az a bizonyos szükséges plusz, ami vígjátékká teszi a vígjátékot hiányzik az egész filmből. Nevetés helyett maximum csak mosolyra húzódik a száj.

Kellemes perceket talán a Rebecca szüleit játszó Joan Cusack (Jane Bloomwood), és John Goodman (Graham Bloomwood) szereznek. Az a néhány jelenet, amiben feltűnnek a filmben, igazi reménysugár fantasztikusan játszanak. A divat-guru szerepében tetszelgő erőltetett francia akcentusával Kristin Scott Thomas (Alette Naylor) sajnos már csak árnyéka önmagának. Technikai megoldások terén nagyon ötletes dolog volt a kirakatbabák életre keltése. Zárásként annyit lehetne megjegyezni hogy egy olyan rendezőtől mint Paul J. Hogan (Álljon meg a nászmenet), és egy olyan producertől mint Jerry Bruckheimer (C.S.I. - Helyszínelők, C.S.I. Miami - Miami helyszínelők) egy sokkal színvonalasabb és szórakoztatóbb vígjátékot várna a néző. 10/2