Horton Hears a Who!

Végre hódolhattam egyik igazán kedves szenvedélyemnek. Ez pedig nem lenne más, mint az animációs filmek. A L'ecsó óta nem nagyon volt semmi igazán nézhető. A Mézengúz borzalomról már beszélni sem érdemes. De itt van a Horton és megment mindent. Mikor már kezdenénk elveszíteni a hitünket az animációs mesékben, akkor jön és megcsillan a remény. Igen, tudnak még jó mesét csinálni, ami vicces és ötletes.

Horton, az elefánt felfedezi, hogy egy kis porszemcse szerűségen egy városnyi apró lény él. Elhatározza, hogy segít nekik és olyan helyre juattaja őket, ahol biztonságban lehetnek. Persze van egy gonosz kenguru is, aki a saját igazát akarja bizonyítani. Egyszerűen nem hiszi el, hogy létezhet olyan is amit nem lát, nem hall. Szóval ráküldi a még gonoszabb Vladot szegény Hortonra, olyan célzattal, hogy pusztítsa el a pitypangot, amin a kis világ van.

Egyik előnye az itthon mozizásnak, hogy én választom ki, hogy milyen nyelven is szeretném nézni a filmet. Nincs megkötve a kezem a forgamlazó által. Ennek a jegyében volt szerencsém eredeti nyelven megtekinteni a filmet. Jim Carrey és Steve Carell nagyon jó szöveget nyomnak. Élevezetes volt hallgatni.

Az meg, hogy miket mondanak, már csak hab a tortán. Folyamatosan szállítják a poénokat. Ha nem ők, akkor az adott szituációban a helyzetkomikum kerül előtérbe. Nem egy poénhalmaz a film, de minden percre jut valami mosolyogni való. Néha még egy-egy igazi, szívből jövő kacaj is feltört belőlem. Rég mulattam már ilyen jól filmen.

A látvány nem az a szuper csúcskategóriás animáció, de a hangulathoz tökéletesen illik és ez a lényeg. Sokat dob a filmen. Horton mozgása pedig nagyon bejön. Nem egy valóságos elefánthoz való, de vitathatatlanul nagyon vicces.

Éreztem egy-két utalást más rajzfilmekre is. Lehet csak belemagyarázás, de mikor Horton ott állt a a pitypang-tenger előtt, akkor nekem rögtön Az oroszlánkirály ugrott be. Az a jelenet mikor Simba kénytelen menekülni és ott van előtte a végeláthatatlan tüskés bozót és sivatag. Ez csak ilyen személyes belemagyarázás. De hát erről szól az egész blog: mit jelent nekem a film.

Az animációs filmekkel kapcsolatban mindig egy kicsit elfogult vagyok (persze van amelyikkel nem lehet), így most is lehet "túlértékelem" a filmet. Én adnék neki 8/10-et, mert 90 perc felhőtlen szórakozást nyújtott. Igazi családi mozi. Mindenki megtalálja benne a neki tetsző részt.

December Boys

Daniel Radcliffe kitörési kísérlete a Harry Potter-skatulyából. Hát nem igazán sikerült neki. Nem egy színész tehetség a srác, de Harry Potternek elmegy. Ha már ennél komolyabb, nagyobb színészi teljesítményt igénylő szerepektől jobb, ha távol marad. Srác csak szerencsés, tehetsége nem sok van.

A történet '60-as évek Ausztráliájában játszódik. Négy árva, akik a legjobb barátok egy katolikus árvaházban nevelkednek. Egyik nyáron esélyt kapnak a nyaralásra. Egy kis öbölbe mennek, ahogy pár családból álló kis közösség éli mindennapjait. A srácok megtudják, hogy valamelyikőjüket örökbe fogadja az ott élő fiatal házaspár. Így versengés kezdődik meg köztük, ami a barátságukba is kerülhet. Mindegyik próbál előnyhöz jutni a többiekkel szemben. Csak a legidősebb marad ki a versengésből, neki már nem kell család.

A legidősebb "decemberi fiút" Daniel Radcliffe játsza. A másik három srác jóval fiatalabb nála. Így végig olyan érzésem volt, hogy szánt szándékkal választottak mellé sokkal fiatalabb partnereket, hogy az ő színészi teljesítménye emelkedjen ki. Tudom, hogy rosszmájúság ilyet feltételezni, de nagyon ez jött le. És hát igen, a három kisebb srác elvegetált a képernyőn és valahol azt hozták, amit egy kiskamasztól elvárunk. Mindennek a tetejébe Radcliffe így sem tud kiemelkedni közülük.

A korkülönbség a kisebbekkel legalább 4-5 év, így azt várnánk, hogy apjuk helyett is apjuk legyen. Ez néha megmutatkozik, de sokszor inkább csak játszótárs, mintsem egy olyasvalaki, aki vigyázna rájuk. Nem tudtam eldönteni, hogy ez csak az ő bénasága, vagy a szerepe nem volt rendesen megírva. Ez egy nagy negatívuma a filmnek, így olyan semmilyen lett a kapcsolat a kisebbek és az egy nagy között. Persze barátok, de akkor meg ne próbáljanak egy más szintet is bemutatni.

A történetet sok pontján a legkisebb srác öregkori énje narrálja. Erre nem lenne semmi szükség, mindössze a legutlosló jelenet igényli, amivel a készítők a mondanivalót akarták még hangsúlyosabbá tenni. Viszont ez az utolsó jelenet egyáltalán nem üt annyira, mint szerették volna. Már-már szinte nevetségesre sikerült.

A filmet csakis elvetemült Harry Potter és azon belül Daniel Radcliffe rajongóknak ajánlanám. A gyenge színészi játék, a nem túl erős törénet és műdrámaiság nekem nem jött be. Összességében egy 5/10-et ér nálam, egy gyenge közepes, semmi több.

A Vasember (Iron Man)

Elkezdődött az uborka szezon a mozikban. Az elsőt rögtön meg is ejtettem és milyen jól tettem. Ha képregény adaptációról van szó legyen ez az etalon, a Pókember meg elbújhat. Már régen vártam ennyire filmet, de ezt csak az utóbbi napokban éreztem igazán, amikor már itt volt a bemutató ideje. Nem merültem el túlságosan a reklámkampányban, így szinte minden újdonságnak hatott. Csak a szinkron húzta megint lefele. De erről majd később.

Az erőltetett reklámkampány miatt túl sok infó jutott el a közönséghez, túl sok apró részletre derült fény előre. Ezért aki teheti az ne nézzen előtte előzetest és úgy üljön be rá. Most így utólag visszanézve a trailereket különösen örülök, hogy nem tettem meg előre.

A történet a Vasember születését meséli el. Tony Stark egy zseni, nem mellesleg iszonyat gazdag. Élvezi az életet, mikor elrabolják. A fogságból való szabadulásra építi az első "nyers" páncélt, majd azt fejleszti tovább. Hazatértekor ráébred, hogy az általa tervezett fegyverek ártatlanokat gyilkolnak, ezért törleszteni akar a világnak.

A készítők nagyon a Vasember születésére koncentráltak, így az akció most kicsit háttérbe szorult, de amit kapunk az nagyon a helyén van. Igazán látványos, kihozták belőle amit lehetett. Kicsit több akció is elfért volna, de nem panaszkodom. A végső, mindent eldöntő összecsapás, pedig egy kicsit rövid lett. Már nem nagyon lehetett volna tovább nyújtani a filmet, így is elég hosszú. A látványosságával és intenzitásával nem volt gond, azt teljesen eltalálták.

Tony Starkot Robert Downey Jr. alakítja. Egyet kell értenem mindenkivel, aki azt mondja, hogy ő volt a tökéletes választás. Mert így van. Iszonyat jól adja a laza multi-milliomost, aki enyhén hedonista életet él. Csak játékában élvezhettem ezt a lazaságot, mert a szinkronhangja nem tudta teljesen átadni. Egy közepesen gyenge szinkron sikerült összehozni. A fordítás csak néhol volt fülsértő, viszont a hanglejtés tényleg csak nagyon ritkán jött át. Sebaj, majd pótoljuk a DVD kiadásnál! A többiek játéka teljesen megfelelt az elvárhatónak.

A készítők már a második részre is rákészültek. Aki türelmes és kivárja a stáblista végét, az találkozhat Nick Fury-val A SHIELD vezetőjével, akit bármilyen furcsa is, de Samuel L. Jackson játszik. Ez okoz egy kisebb paradoxont, mert Nick Fury minden kétséget kizáróan fehér, képregényben biztosan. Persze ezen nem akadunk fönn, inkább várjuk a folytatást, amiben remélhetőleg már láthatjuk mire is képes igazán Vasember.

Rányomok egy 8/10-et, mert igazán jó lett. Igazi popcorn-mozi, ez vitathatatlan. Érdemes szélesvásznon megnézni.

A forrás (The Fountain)

Nem is tudom hol kezdjem, a film teljességgel lenyűgözött. Leültem és csak a film végén eszméltem. A másfél órás játékidő elrepült, egyszerűen kiesett az az idő. Szóval a film beszippant. Úgy ahogy van. A látvány, a történet, a mondanivaló. Minden egyszerre.

Megnéztem és sokat gondolkodtam rajta, de ha a felét megértettem elsőre, akkor már büszke vagyok magamra. Ez egyáltalán nem negatívum a filmben. Egyszerűen csak többször kell megnézni. Mély és nagyon is elgondolkodtató mondanivalója van. Az újranézését pedig a közeljövőben kell megejteni.

Három párhuzamos történet fut egymás mellett, de sok utalás és kapcsolat van köztük. Mindhátom ugyanarra a kérdésre keresi a választ: létezik-e örök szerelem? A film egy sci-fibe oltott dráma. A science fiction a háttérbe szorul és a drámára koncentrál. A sci-fi rész kimerül az örök élet lehetőségében. Ezt a szálat csak éppen, hogy megemlítik, nincs döntő szerepe. Az örök szerelem és az elmúlás van a középpontban. Ezeknek a bemutatása fantasztikusra sikeredett. Nagyon eltalálták a készítők.

A látvány lenyűgöző. Főleg a jövőben és a múltban játszódó történetekben. Észre sem lehet venni a számítógépes animációt, teljesen elsimították a különbséget a valóság és a fikció között. Persze lehet tudni, hogy hol és mikor van számítógépes effekt, de teljesen hihető. Nem kell nagyon győzködni a nézőt, hogy elhiggye.

A színészi játék is nagyon tetszett. Hugh Jackmanen lepődtem meg a legjobban. Eddig többnyire pörgős, drámát nélkülöző filmjeit láttam (pl. X-men) és itt pedig teljesen hitelesen alakította, azt a lelki őrlődést és fájdalmat, amit a szeretett nő elvesztése okoz. A szeretett nőt Rachel Weisz alakítja, szerintem hitelesen. Haldokló, de a halál gondolatába teljesen belenyugvó és azt elfogadó nőt alakít. Szinte már kívánja a halált. A férfi, görcsösen ragaszkodik hozzá és mindent megtesz azért, hogy megmentse. Ez a konfliktus köztük szinte feloldhatatlan.

A Velencei Filmfesztiválon a kritikusok kifügyülték. Nem tudom ők hol élnek, de szerintem az elmúlt pár évek egyik legjobb filmje lett. Az pedig, hogy Magyarországon csak DVD-n jelent meg elég elszomorító. Sokszor hoznak be olyan filmeket a mozik, amit elég lenne DVD-n és azokat, amik pedig megérdemelnék a szélesvásznat kihagyják.

Sokat gondolkoztam, hogy megadjam-e neki a 10 pontot, de végül a 9-nél maradok. Nem tudok negatívumot említeni, így megindokolni sem tudom, hogy miért az 1 pont levonás, a majdnem tökéletes alkotásból. Szóval a vége 9/10. Ez megint egy olyan film, amit nem szabad kihagyni. Nézzétek meg, mindenképpen! 

Lepattintva (Forgetting Sarah Marshall)

Judd Apatow mostanában futószalagon szállítja a komédiákat; hol jobbat, hol rosszabbat. Ez most a jobbak közé tartozik. Nagyon érződik rajta Apatow hatása. Nekem nem jön be annyira stílusa. És ráadásul szerintem túlértékelik a figurát; annyira azért nem jó, mint amennyire reklámozzák.

Sajnos szinte minden moziban szinkronosan megy a film, pedig lenne egy réteg, aki inkább nézné felirattal. Igaz, hogy szükség van a szinkronra, mert kis hazánkban a nyelvtudás a béka segge alatt van, de azért jó lenne, ha lenne választási lehetőség.

Ha már így a szinkronhoz keveredtem, akkor ejtek is róla pár szót. Ha tehetem, akkor eredeti nyelven nézem a filmeket, így nem vagyok a szinkronhoz szokva. Itt viszont elég erőltetettnek, sőt néhol már-már nagyon izzadság szagúnak hatott. A híres énekes elég durván szlenget tol, nála lehetett nagyon érezni ezt. Persze voltak jó ötletek a fordításban, de többnyire nem. Mindennek a csúcsa volt, mikor a dalok szövegét is lefordították. Mikor a néző várná, hogy megszólaljon a dal angolul és helyette valami borzalmas magyar szól, nos akkor éreztem, hogy a szinkron elásta magát nálam.

A történet egyszerű, talán azt is mondhatom, hogy lassan nem lehet ennél lejjebb menni. Igaz, hogy ebben a filmben nem a csavaros történetvezetés volt a lényeg. De tehettek volna alá valamivel komplikáltabbat.

Peter bálványozza barátnőjét, aki egy tévés sorozat sztárja. Majd egy nap a barátnője bejelenti, hogy elhagyja. Az összetört Peter Hawaii-ra utazik, hogy rendbe szedje magát, de nagy meglepetésére a volt barátnője is ott nyaral az új pasijával.

A legnagyobb és talán egyetlen (persze a szinkronon kívül) probléma a filmmel, hogy nem tudtam rajta egy igazán jót nevetni, egy olyan igazi szivből jövő kacaj sem tört föl belőlem. Ehelyett sok kis mosolygás volt. Egyik poén sem volt olyan átütő. Ez, ami apró kis hibának tűnhet nagyon sokat ront a filmen. Nem éri el a célját. Egy vígjáték nevettesen, de azt nagyon.

A bugyuta és végletekig leegyszerűsített történet miatt a moziteremből kilépve szinte azonnal elfelejt mindent a filmről az ember. Akkor sem tudtam és most sem tudok egy jelenetet sem kiemelni, ami emlékezetes volt. Az egész film nagyon felejthető. Ameddig megy és bent ülünk a teremben, addig jó szórakozás, de annyi és nincs tovább.

Eléggé lehúzós lett a kritika, pedig nem volt rossz film. Egyszernézős az biztos, de semmiképpen sem rossz. Leginkább a negatívumok maradtak meg, ezért a lehúzás. A többi része belesüpped az átlagosok mocsarába. Sajnos. Lehetett volna jobb is, de nem sajnálom, hogy beültem rá és kifizettem egy ezrest. A moziban való megtekintés nem feltétlenül szükséges, DVD-n is hozza ezt az élményt. 7/10 megy neki, de most csak alulról súrolja.

süti beállítások módosítása