Annak idején amikor az USA katonai szakemberei kifejlesztették a világhálót, valószínűleg eszükbe nem jutott, hogy "néhány" év elteltével, milyen népszerű és sokrétű alkalmazása lesz az internetnek. Most bizonyára többen nézhetnek csodálkozva, hogy hova is szeretnék ezzel kilyukadni. Nos, nekünk "egyszerű európai halandóknak", és ezzel senkit nem akarok megbántani, sokáig gőzünk sem volt a stand-up comedy műfajáról. Szerencsére napjainkra ez a helyzet gyökeresen megváltozott, és nem csak a méltán népszerű Showder Klub előadóira gondolok itt, hanem az interneten átszivárgó, akkor még ismeretlen fazonokra. Az egyik ilyen úriember, Mr. Jeff Dunham.

Az első "találkozásom" Jeff Dunhammel, kb. egy éve volt. Már pontosan meg sem tudnám mondani, milyen indíttatásból jutottam hozzá egy önálló műsorához. Ez volt Az őrület szikrája című, teljes estés show műsora. Pillanatok műve volt hogy teljes mértékben a hatása alá kerüljek. Ezt követték a Vitában önmagammal, és a Very Special Christmas című alkotások.

Azok kedvéért, akik esetleg nem ismerik Jeff Dunhamet. Adott egy remek humorú stand-up humorista. A tengerentúlon van belőle jó néhány. Jeff barátunk azonban jelentősen kilóg az "egyszerű" nagydumások táborából. Ő hasbeszélő, és ki is használja adottságát. Különböző bábokkal különböző karaktereket kelt életre. Ha ehhez még hozzá adjuk a stand-up naprakész humorát, úgy érzem rossz nem sülhet ki belőle. A teljeség igénye nélkül, ő kelti életre Achmed, a halott terrorista, Walter, a Vietnámot is megjárt zsémbes öregúr és a talán legnépszerűbb, ha nem a legnépszerűbb figurát, Mogyit, a folyton izgő-mozgó nagydumás lila szörny(?) karakterét.

Fantasztikus hitelességgel kelnek életre a figurák Jeff keze alatt. Néha kicsit hátborzongató, a szónak azon értelmében, hogy az agyunk tudja hogy bábokat látunk és Jeff beszélteti őket, de mégis saját véleményük van, mindnek megvannak a saját gesztusai. És mindenkinek megvan a maga élete. Az ősszel, az amerikai Comedy Centralon elinduló The Jeff Dunham Show, mintegy valóság-show érzéssel mutatja be a figurák magán életét a színfalakon kívül, az elengedhetetlen humorral fűszerezve. Hogy ne csak ódákat zengjek a műsorról, egy mondva csinált okkal azért belekötök. Egy epizód a maga 20 percével édes kevés. Órákig el tudnám nézni. De legyen ez az én bajom. :)

Négy epizód megtekintése után: