A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső

Guy Ritchie mesterműve, amiről nehéz nem ódákat zengeni. Én sem próbálom csorbítani az érdemeit. Ez bizony "a" film is lehet akár, embere válogatja. A nem létező listámon szintén előkelő helyet foglalna el, ha egyszer összeállítanám.

A történet egyszerű, de mégis bonyolult. Négy barát a gyors meggazdagodás reményében nagy összeget tesz fel kártyán. A dolgok sosem alakulnak a tervek szerint: a játszma után a mérlegük egy nagy összegű tartozás a helyi nagyfőnöknek. Egy hetük van megoldani a kényes helyzetet. Tovább nem mélyednék bele, mert az már az élvezeti értéket csökkentené. Bár szerintem nem sok ember van (filmkedvelő körökben biztos), aki nem látta a filmet.

A sok színész közül Jason Stathamet emelném ki, akinek ez volt az első komoly filmszerepe. Ez az a karakter, ami neki való. Nagyon jó alakításokat nyújt itt is és természetesen a hasonló filmekben is. Az eredeti hangja tökéletesen illik hozzá, valahogy mindenkinek a képzettársításában hasonló tónusú lenne az ideális karakter. Sajnos most nem élvezhettem, mert szinkronos változat került a kezeim közé. A szinkronról mindjárt bővebben. A színészi gárda tökéletesen megoldja, amit rábíztak. Minden alakítás egy élmény. Érdekesség, hogy a szigorú apa szerepében Sting tűnik fel, ha csak pár perc erejéig is.

A képi világ legalább annyira jellemző, mint a magával ragadó hangulat. Itt lehet a legtöbbet áradozni, hogy mennyire is adja vissza London sötét negyedeinek a hangulatát, ráadásul egy már-már mesébe illő történettel. Nem is fecsérelném feleslegesen a szavakat. A hangulat tökéletes. A képi világ pedig nagyon is egyedi. Bár a Banki meló valami hasonlót próbál teremteni több-kevesebb sikerrel.

A szinkron, ha már megemlítettem az előbb. Ez az egyetlen gyenge pontja a filmnek. Volt szerencsém, már eredeti nyelven is megnézni, és még az avatott és gyakorlott füleknek is okozhat nehézségeket a nyelvezet. A fordítással nincs is bajom, mert teljesen élvezhető, viszont a hangválasztással már több. Szinte az összes karakter a neki megfelelőt kapta, de ott van Statham, akinek egyszerűen gyökér hangot választottak. Köze nincs az eredetihez és még a környezetbe sem illik bele. Illúzióromboló hatású.

Nem is húzom tovább az ítéletet. Az idő vasfoga egyáltalán nem fogja, ami azért is nagy szó, mert a vígjátékokban nehéz időtálló poénokat alkotni. Persze a film még csak 10 éves, de ennyi idő is bőven elég, hogy valami feledésbe merüljön. Ez alatt a tíz év alatt az "abszolút alap" kategóriába emelkedett a film. Számszerűen 9/10.

süti beállítások módosítása