Mamma Mia!

A hollywoodi musical feldolgozási láz nyári áldozata: a siker borítékolható volt. ABBA számait mindenki ismeri, és nagyon sokan szeretik is. A soundtrack fele azonnal dúdolható, a többi dalnál várni kell pár taktust, míg ráérez az ember. Ilyen feltételek mellett művészet lett volna buktát produkálni.

Ha eltekintünk az anyagiaktól és csupán a filmre koncentrálunk, akkor be kell látnunk, hogy csak a pénztáraknál siker. Az első fele a filmnek jó. Nem csak jó, hanem nagyon is élvezhető. Viszont a második fél… Ott valamit nagyon elrontottak. Nem elég, hogy a nyáltengerben nehéz úszni, de még unalmas is lett. A sok nagy név semmire sem garancia, ezt már sokszor láthattuk, és ez most is így van. A színészek teszik a dolgukat, de ennyi. Meryl Streep úgy ugrál és viselkedik, mintha újra a bohó fiatalkorát élné. Ez az infantilizmus egyáltalán nem áll jól neki. Valamint lehet, hogy csak odaképzelem, de néha a kín látszott az arcán. Valami olyasmit sugárzott róla, hogy "már megint miért kell ezt csinálni?". Még kiemelendő Pierce Brosnan, aki bevállalta az éneklést; ezek a jelenetek mindig mosolyt csaltak az arcomra.

Abszolút pozitívuma a filmnek, hogy a táncosokon látszott, hogy imádják az egész felhajtást. Egyszerűen élvezik a forgatást. Ez a tény hatalmasat lendített számomra a filmen, és így lesz a vége egy gyengécske 6/10.

Get Smart

Beleolvastam a történetbe, és rögtön a Johnny English jutott az eszembe. Hogy ez a film valamiféle amerikai remake-je lesz annak. Aztán elkezdtek pörögni a képkockák és hamar rájöttem, hogy semmi értelme az összehasonlításnak. Két teljesen különálló filmről van szó, csupán az alaphelyzet hasonló (nagyon:)). Adott egy terepre vágyó aktakukac ügynök, akinek a tehetsége látszólag alulról is nehezen súrolja a nullát. Majd mikor minden használható ügynök meghal, akkor hárul rá a világ megmentésének terhe.

A mindig vicces Steve Carell iszonyat jól alakítja a szerepét. Dwayne "The Rock" Johnson egyre jobb és jobb lesz. Igaz, hogy egy izomagyú baromnak néz ki, de képernyőn mégis jól mutat. Ahogy egyre több filmjét látom, egyre jobban megkedvelem. Pl. a Southland Talesben már egészen színész volt. A végére hagytam Anna Hathawayt. Rajta lepődtem meg a legjobban. Persze nem a briliáns színészi teljesítményén, hanem azon, hogy milyen dögösre varázsolták. A Neveletlen hercegnőben még igen felejthető volt, de mostanra nő vált belőle. A táncos jelenetben az a ruha :)) hát mit mondjak? Engem megvett kilóra.

A film vicces. De tényleg. Nem csak az akar lenni, hanem az is. Minden percén nevettem, de ahol véletlen nem hangosan, ott "csupán" egy kövér mosoly terült el az arcomon. Igaz, hogy kliséhalmaz meg minden, de egy paródiafilmnek mi lehetne más a célpontja, mint a bevett klisék kifigurázása. Ez, mit se mondjak, tökéletesen sikerül. A stílusparódia mellett pár híresebb filmet is felfedezni véltem. Példának okáért ott van a Briliáns csapda.

Már szükségem volt, egy ilyen másfél órás humorbombára, ezért nyugodt szívvel adom meg neki a 8/10-et. Hogy én is közhelyes legyek: a borús őszbe egy kevés napfényt csempész a film.

Narnia Krónikái - Caspian herceg (The Chronicles of Narnia: Prince Caspian)

Gyűrűk ura gyerekeknek, csak itt a csúnya orkokat aranyos borzok helyettesítik. Nekem nagyon úgy tűnt, hogy loptak ahol tudtak. Persze a történetet nem, mert az adott volt (bár mikor a fák nyújtottak segítő kezet a vesztésre állóknak a csatában, eléggé elgondolkodtam, hogy nem-e egy az egyben átemelték ezt az aranyos ötletet). De ott volt még a telmarinok páncélzata is, kiváltképpen a maszk, amit viseltek. Teljesen olyan volt, mintha a 300-ból emelték volna át, mondjuk azért a kis szakállvédő rész tényleg ötletes.

A CGI kettőséget mutatott. Voltak, amik eszméletlen jól néztek ki (pl a borz, vagy a hippogriff), de némelyik pedig szánalmasan gyenge volt. Gondoljunk csak a kentaurokra és főleg arra a részükre, ahol az ember és ló összeért, vagy éppen a legvégén, mikor a folyó istene besegít kicsit.

A színészek elviselhetőek, de nem is várunk mást. Ben Barnes (Caspian herceg) viszont egyszerűen irritáló a képernyőn, már csak a jelenléte is idegesítő - persze erre nincs ésszerű magyarázat.

A film 147 perc, és a végén nem tudjuk mire ment el az egész. Igaz, hogy szép felvételek vannak, meg minden, de akkor is iszonyatosan hosszú. Főleg ha azt nézzük, hogy a célközönség a 8-10 éves gyerekek.

Kicsit fejlődött a film az első részhez képest, de még mindig gyengécske. A főcímzene viszont telitalálat, és ez húz is kicsit felfele. már majdnem 6, de mégis 5/10.