Nos, nem keseregnék, mert felesleges. Kicsit üres már ez a díjátadó (mégis a legelismertebb úgy en bloc). Magát a gálát nem néztem, inkább a puha és meleg ágyat választottam. Viszont a díjazottakat méltatnám pár szóban.

Kötelező körök először. Heath Ledger kötelező posztumusz szobrocskája és a (most már nagyon túlértékelt) Wall-E győzelme. Ezekhez kétség sem fért és semmi meglepetést nem okozott. Bár ez nagyjából elmondható a teljes eseményre. Már csak halkan jegyzem meg, hogy számomra viszont voltak érdekes dolgok.

Bár kevés jelöltet láttam, de mégis a Benjamin Button különös élete a legnagyobb vesztes szerintem. 13 jelölésből alig 3-t váltott szoborra és ráadásul azok is csak olyan fájdalomdíj jellegűek. Az abszolút vesztes után rögtön itt az ellenpólus: a mindent vivő Slumdog Millionaire. Ezen mondjuk csodálkoztam is egy sort programozás előadás közben. Jó volt a film: szórakoztató, néhol megható és feelgood, néhol meg realisztikusan ábrázolta a nyomort, de 8 Oscar? Kicsit sok ez így, főleg, hogy meglepően sok főkategóriában nyert.

A Milk Penn díjnyertes alakítása után prioritást élvez és szerintem ezen a héten megejtem és írás is lesz, ha nem lesznek gikszerek. Felgyülemlett egy kevés néznivaló sajnos/nem sajnos.

Talán a legjobb eredeti forgatókönyv kategóriából láttam a legtöbbet és ráadásul ezen kategória jelöltjein lehet a legtöbbet csodálkozni. Mit keres itt a Happy-Go-Lucky, vagy a Wall-E? In Burges hatalmas volt a nyáron, neki tényleg helye a volt az öt között. Frozen River, indie cucc – nézős. A nyertes Milket már említettem.

Összességében olyan körbe vállveregetés érzésem van. A legtöbben megkapták a saját kis szobrocskájukat, az esélyesek nem mentek haza üres kézzel. Komolytalannak érzem ezt így! Marad a bezzeg régen, meg a hátha a jövőben.