Fontos dolog, hogy lássuk a mai világ kulturális összetételében a fontosabb elemeket. A technika fejlődésével, a globalizációval, azonban jelentősen átalakult a kultúra szerepe és megjelenése a világban.

Meg kell tehát fogalmaznunk, hogy mi is változott. Nos, ez a változás nagyban köthető a társadalmi változásokhoz, és mint már mondtam a technika fejlődéséhez. Az egész folyamat a II. ipari forradalom korában indult el. Egyre több embernek lettek elérhetők a kulturálódás lehetőségei. A művészek művei egyre több emberhez és egyre gyorsabban jutottak el. A középréteg szélesedésével igény is volt a kultúrára. A művészek felé egyfajta igény tornyosult a művek gyártása iránt és elkezdett a művészet is iparággá válni, ahol nem fontos a minőség, csak a profit és a mennyiség. Érthető módon a művészek ettől morcosak lettek, hiszen ez így nem mehetett.

Eljutottunk oda, hogy ennek megfelelően beszéljünk a magaskultúra és tömegkultúra fogalmáról.

magaskultúra: használatos felosztás szerint a kultúrának az a területe és szintje, amelynek jegyei között lényeges, hogy 1. az egyéni és közösségi emberi alkotóképesség (kreativitás) magasrendű teljesítményeinek eredményeit foglalja egybe. Fontos, hogy megpróbál szembesíteni az életünkkel, és problémáinkkal. Megpróbálja új megvilágításban elénk tárni az élet dolgait. Szembesít a valósággal, ezáltal gondolkodásra késztet.

tömegkultúra: a kultúra azon szintje, mely megjelenik mindennapjainkban. Fontos jellemzője a sematikusság, a könnyű hozzáférhetőség és érthetőség. Mindennapi helyzeteket dolgoz fel, nagyon leegyszerűsített módon. A legegyszerűbb problémákat mutatja be, a legegyszerűbb megoldásokkal. Célja, hogy elfelejtsük a mindennapi dolgokat, és hogy azt higgyük, általa kielégíthetjük a kulturálódás utáni vágyunkat. Általában kissé túlzó. Mindezekből következően kiveszik belőle mindenféle értékes tartalom.

A tömegkultúra a mindennapjaink részévé vált és megjelenik mindenhol. Rengeteg olyan irodalmi művet ismerhetünk, amelyek ennek tudhatók be. Ezeket nevezzük köznyelven ponyváknak. A legtöbb ilyen mű a regények közt található. Krimik, fantasy-k, romantikus vagy éppen háborús témájú művek, tulajdonképpen mindegy, hiszen tematikusan megmondható mi lesz az egyes könyvek végkimenetele. Nem kell messzire mennünk itt van a például J.K. Rowling Harry Pottere, vagy éppen Hedwig Courths-Mahler a romantikus ponyvák írója, de beszélhetünk Tom Clancy háborús könyveiről is.

Hiszen mire megy ki a fogyasztói társadalom? Arra, hogy minél többet fogyasszunk és nagy legyen a profit. Az olyan művész, aki azért tevékenykedik, mert szorítja a kiadó, az igények, és nem tudja azt csinálni, amit szeretne, az már nem helyén való. Rengeteg az ilyen mű, nem csak az irodalomban. Jellemző az újságírásban, ki ne találkozott volna folytatás cikkekkel, történetekkel. Persze itt is különbséget kell tenni, hiszen például Jókai is így futott be. Ez pedig nagyon fontos, ugyanis a tömegkultúrában is van hasznos. Jó néha hátra dőlni, és csak élvezni valamit, amiben nem kell mögöttes tartalmat keresni. Ezek a művek indukálhatnak további értelmesebb művek megismerésére is.

Megjelenik a filmiparban, hisz sajnos egyre több a B-kategóriás alkotás (itt a silány minőségű popkulturális darabokra értendő, melyek akár A-listásak is lehetnek -tmichel), melyek a médiának köszönhetik a sikerüket. Azt hiszem, erre nem kell példát mondanom, csak nyissunk ki egy Pesti Est-et. Ugyanúgy megtalálható a televízióban is, a szappanoperák és a vetélkedők révén, melyek a TV elé láncolnak, és még azt is elhitetik velünk, hogy ezáltal valamivel okosabbak is leszünk, pedig nem.

Persze arra is figyelnünk kell, hogy igényességre törekvésünk ne csapjon át sznobizmusba. Nem csak a művészfilm a film, nem csak poszt-modern festészet, költészet nívós. Nem kell mindenkit elítélni, akit nem Ady Endrének vagy Edgar Alan Poe-nak hívnak. Meg kell próbálnunk megtalálni az arany középutat. Óvakodjunk tőle, kezeljük kritikával, de persze ki is élvezhetjük!

Igazából elég összetett kérdés, ezért szívesen hallanám a gondolataitokat.Valószínű lesznek még ilyen fajta cikkek. Például egyes motívumok megjelenése a kulturális egyvelegben, vagy valamilyen gondolatról elmélkedés. Tényleg jó lenne, ha kicsit ti is bekapcsolódnátok.