Köszöntök minden kedves olvasót, így fél év téli álom után. Sajnos valahogy le kellett érettségiznem, de ez megtörtént, így ismét hódolhatok az egyik kedves szenvedélyemnek, a filmnézésnek.

Ezúttal nem egy mostani darabról szeretnék nektek írni. Biztos vagyok benne, hogy már mindenki látta. Aki esetleg mégsem, mindenképpen nézze meg. Tényleg kötelező darab. Ez pedig nem más, mint a Yellow Submarine a Beatlestől.

Azt mindannyian tudjuk, hogy van egy azonos című lemeze a Beatlesnek, mely felfogható tulajdonképpen, mint ezen film soundtrackje. Ha ezt gondoljuk nem tévedünk nagyot, hiszen az akkori kritika is így tekintett erre a lemezre. A dalok nagy része már előző lemezeken megtalálható volt, kevés készült konkrétan a filmhez. Ezzel azt akarom hangsúlyozni, hogy ezt a lemezt semmiképpen nem tekinthetjük koncepció-albumnak, mint például a Pink Floyd The Wall című lemezét, és az ahhoz kapcsolódó filmet. Mindkettő brilliáns alkotás és animációs film, de nem párbaállíthatóak. Amúgy ezek a zenés filmek általánosságban is megérnének pár szót, na de majd legközelebb.

Az a csodás a Beatles-filmekben, hogy egyszerűen magukkal ragadják az ember. A A Hard Day's Night egy egyszerű vígjáték, amely tényleg vicces és nem akar többet mondani a spontán vicceknél, a Beatles-életképnél. A Yellow Submarine már mondhat többet is, ha szeretnénk. Lehet egy sima animációs film, egyszerű történettel, pompás zenével. Szülhet azonban komolyabb gondolatokat is, melyek a dalokból meríthetők. Ott van például a Nowhere Man című rész, vagy vegyük az Eleanor Rigby című számot, de az All You Need Is Love című slágerről is el lehet gondolkodni. Ezekben a részekben a magány kérdésköre jelenik meg, mely annyira jellemző az emberekre manapság. Nem fogom bővebben kifejteni, mert nem az számít hogy én mit gondolok erről, hanem az hogy ti személy szerint mit. Emellett ez csak egy témakör volt amit felölel a film. De, mint mondtam nem muszáj, lehet e nélkül is nézni, mert tök jó animációs film.

A zene tökéletes, és nekem az animációval sincs semmi bajom, hiszen mégiscsak 1968-ben adták ki. Nem lehet sokat várni ilyen téren még, meg nekem amúgy is bejön a stílus és a színvilág. Igazi popart.

Érdekes látni ahogy a Beatles is felnőtt. A kezdeti 3 akkordos, lineáris gondolatokból elkezdett elindulni mind a zeneiség, mind a gondolkodásmód egy összetettebb irányban. Eme folyamat ékköve a Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band című album, mely nem véletlenül lett minden idők 500 legjobb albumát felsoroló listáján az első. Ugye senki nem fog megsértődni hogyha azt írom, a Beatles a világon élt legnagyobb hatású zenekar. Nem tudtak hibázni.

Yellow Submarine
színes, angol zenés film, 90 perc, 1968
r: George Dunning