Ez az írás elég nyögvenyelősen születik meg. Gondolatban már többször is neki futottam, de még egyszer sem sikerült összeszedni a gondolataimat. Talán írásban könnyebben megy. Lássuk!

Először túlesnék a kötelező történetmesélésen: Annie frissen diplomázott, nagy reményekkel tekint a jövőre. Egy nyelvi félreértés miatt a dadák meglehetősen nehéz életében találja magát. A felső tízezer mindennapjaiba pillanthat bele. Kérdés, hogy mennyire tud megfelelni a szigorú szabályoknak és etikettnek.

A filmet naplószerűen narrálják. Ezzel semmi gond, de ha ez egy napló, méghozzá személyes hangvételű, akkor miért kell álneveket használni. Mr. és Mrs. X nekem nem kielégítő, egyszerűen végig hiányérzetem volt. Mintha valamit titkolni akarnának, pedig semmi ok nincs rá. A végén mégis felfedik az eredeti neveket, hogy feloldják az egész filmen végighúzódó feszültséget.

Scarlett Johansson nemcsak szép és jól játszik, de ráadásul hús-vér nőnek néz ki. Ennek két oka lehet: vagy nem sminkelték, vagy annyira jó a smink, hogy nem tűnik fel. Viszont a hatást mindenképpen eléri. Sokkal rokonszenvesebb így, bele tudjuk illeszteni a mi valóságunkba. Nem az a fajta karakter, aki minden körülmények között is megőrzi teljes ápoltságát, aki ágyból kikelés után is teljesen a topon van, hanem valószerű.

Valamiféle romantikus maszlagnak titulálják, pedig romantikából épp hogy csak kijutott neki. Vígjátékos, drámás, kis társadalomkritikával fűszerezve. Én teljes mértékben el tudom képzelni, hogy a gazdag szülők magasról tesznek a gyerekükre, akit egy fizetett dada nevel. Ez a film eléjük állít görbe tükröt.

Az egészet nyakon öntötték egy kis felnőtté válásos történeti szállal, amiből újabb bonyodalmak lehettek volna, de ezt már nem használták ki. Valószínűleg ez már nagyon megkavarta volna a dolgokat. Viszont így felesleges volt az elején ezt hangsúlyozni.

Minden hibája ellenére a film igenis szórakoztató és szerethető. Mégsem tudok neki 6/10-nél jobbat adni. Szóval ennyi vége.