Wannabe gengszterfilm, vagy a valóság szépen kiszínezett mása? Erre a kérdésre kerestem a film alatt és után is a választ. Talán még keresem kicsit, mert nem egyszerű kérdés. Aktuális James Bondunk egy régebbi krimije. Angolosan, kicsit Guy Ritchie módra, de meglehetősen élvezetesen levezényelt bő másfél óra ez.

A névtelen (nem senki, csak a nevét nem tudjuk :)) drogdíler (Daniel Craig alakításában) visszavonulni készül a bizniszből. Szerencsétlenségére két súlyos és hamar megoldanó probléma is a nyakába szakad. Informális főnöke, Jimmy Price adja ki neki a feladatokat: találjon eladót egymillió ecstasy tablettára és keressen meg egy eltűnt lányt. Ezek persze nem is munkák, mint inkább szívességek, csak nem lehet őket visszautasítani.

A történetvezetés (mint már korábban felvillantottam) meglehetősen Guy Ritchie-féle módon történik, csak az angol gengszterfilmek koronázatlan királya nagyobb profizmusról tesz tanúbizonyságot filmjeiben. Ezen túl eggyel magasabb szinten folyik a cselekmény. Nem az utca gengsztere jelenik meg, hanem már a középső kapocs. Drogdílerünk nem az utcán árulja a cuccot, hanem nagyban játszik. Ahogy ő is mondja: kiló alá nem megy.

Keverednek a szálak, a hullák csak gyülekeznek, de semmi sem látszik megoldódni. Hősünk abszolút kutyaszorítóba kerül, de amint a megoldás felé közeledünk és feltűnik a kommandósokat szállító kocsi, már nincsenek meglepetések. Már sokszor látott megoldások, néhány meghökkentő jelenettel és a végén egy kellemesen meglepő befejezéssel és menetközben néhány jól elhelyezett poénnal.

Egy krimi esetében a történet kulcsfontosságú, itt meg is van a pipa, viszont maradnak még a színészi alakítások. Daniel Craig, a nevét titkoló okos "üzletember" szerepére tökéletes. Kicsit faarcú szegény, de hasa kellően kockás, és hangja tökéletesen illik ide. Pisztolyhoz csak egyszer nyúl, de akkor le sem tagadhatná James Bond-i ambícióit. Kiemelendő még a nagyfőnök jobbkeze, Gene (Colm Meaney alakításában), akit eddig én csak a Star Trek sorozatokban láttam és hozzászoktam a jóságos, mindenkivel kedves gépész karakteréhez. Ehhez képest itt jól hozza a kemény gengsztert. Ez a profilváltás furcsa volt, de hamar megszokható.

I'm not a gangster, just a businessman. And my commodity happens to be cocaine.

A végére még a szövegkönyvet dicsérném meg. Tele van ötletes párbeszédekkel, de még a monológok is kellemesek. Sok benne az egysoros, amit bár idézni nem fogunk, de akkor, abban a pillanatban nagyon találó.

Layer Cake
színes angol krimi, 105 perc, 2004
r: Matthew Vaughn