Vége a karácsonynak, letelt az egy hét. A múlt hét minden napjára ajánlottunk valami érdemeset a tévéből. Jó volt, szép volt, de mégis azt mondom – jó, hogy vége. Remélem nem volt eredménytelen a fáradozásunk és tudtunk ajánlani néhány kellemes darabot, amit a tévében is sikerült elcsípni.

A múlt héten született majdnem 25 cikk csak nagyon kis részben az én érdemem. Ezért is szeretném megköszönni az összes vendégbloggernek (név szerint: mAri, VVega, efes, paulkemp, popcore és nyuszisz), hogy helytálltak a héten és időben érkeztek az ajánlók, nem volt fennakadás és a nagyra becsült olvasóközönség a héten minden reggel friss bejegyzésre ébredhetett.

Sokat jelentett ez a kísérlet. Színesítette a blogot, és valami újat hozott a napi rutinba. Köszönöm, mind a részvevőknek, mind pedig az olvasóknak ezt a hetet.

Még néhány gondolatot megosztanék, de mindezt már csak a tovább után.

Ennek az egy hetes kísérletnek volt egy olyan előzménye, hogy egy hasonló témájú blogot szerettünk/em volna indítani, amiből végül nem lett semmi. És talán jobb is, mert ha megvalósul is, hamar elnéptelenedett volna. Hosszabb távon, csupán napi egy poszttal is nagyon nehéz dolgunk lett volna.

Mikor egy filmről írni kell és esetleg előtte meg is kell nézni; amikor ez már kötelesség, akkor már távolról sem akkor élvezet. Most láttam be, hogy ha hivatásszerűen űzném, akkor már nem okozna akkora örömöt, mint most.

Mindenkinek további kellemes olvasgatást kívánok, holnaptól visszaáll a rend, visszatérünk a megszokott rutinhoz. Csak remélni tudom, hogy nem ez volt az utolsó különkiadás a Filmdzsungelen és a jövőben is lesz hasonló kezdeményezés.