Hideg nyomon (Gone Baby Gone)

Ben Affleck első egész estés rendezése teljesen szíven talált. Ugyanazt, ha nem magasabb színvonalat hozza, mint a The Townban. Ez a film is, ahogy a The Town is, magán viseli Affleck kézjegyét. Bár ez volt az első rendezése, mégsem tűnik úgy, hogy a rendező a saját hangját keresné. Felfedezhetünk stílusjegyeket, amik visszatérnek majd a következő filmjében is. Két film alapján persze még kicsit elhamarkodott kijelenteni, de Afflecknek igenis van keresnivalója a kamera mögött is. Talán több is, mint előtte.

A Hideg nyomonban egy kisgyerek utáni nyomozást követhetünk végig. És akármennyire is kézenfekvő, nem skatulyázhatjuk be a filmet krimiként. Néhány thriller vonást is magán visel, de még ez sem az igazi műfajmegjelölés. Valójában mindenből egy pici. Áthágja a műfaji határokat, ami veszélyes, de ha elég körültekintően bánnak vele, akkor a film előnyére is válhat. Affleck tökéletesen ráérzett arra, hogyan pakolja egymás mellé a dráma és a krimi elemeit.

Közben pedig érdekes társadalmi kérdéseket feszeget. Olyanokat, amikre nincs helyes válasz. Főleg a film végén feltett kérdés az, ami nagyon betalál. Hol van jobb helyen egy gyerek? Az anyja mellett, aki nem törődik vele, vagy valaki olyan mellett, aki teljes szívéből szereti? A kérdés egyértelműnek tűnik leírva, csak itt egy elrabolt kisgyerekről beszélünk. Ha ezt az „apró” tényezőt is belekeverjük, akkor már nem olyan egyértelmű a döntés. Főhősünknek viszont döntenie kell és itt a józan észre nem támaszkodhat, csak a hitére, bármilyen természetű is legyen az. Hit az igazságban, hit a rendszerben, vagy Istenben. Ez nem számít. Csak az, hogy nincs jó döntés.

Mind a forgatókönyv, mind a rendezés nagyon jó, de mindezt megfejelték egy nagyon is impozáns színészi gárdával. Casey Affleck, Michelle Monaghan, Morgan Freeman és Ed Harris láthatóak a főbb szerepekben. Jó színészek jó alakítást nyújtanak. Mintha ez valami törvényszerű dolog lenne, pedig nem az. Láthattunk már botlásokat szép számmal. Itt viszont nincs hiba. Mindenki csak emeli a film élvezeti értékét azzal, hogy meggyőző alakítást nyújt. Mégis Amy Ryan (az elrabolt kislány anyját alakítja) kapott Oscar jelölést, és nem is véletlen. Parádésan játssza a drogos, nemtörődöm anyát.

Már a film kezdetekor sem rejtély, hogy valahol a történetben lesz egy csavar. Minden krimi így működik. Amikor megduplázzák a csavart, akkor sem lepődünk meg, de ez nem is akkora probléma, mert ekkorra már nyilvánvaló, hogy itt nem a történet a lényeg, Az csak azért van, hogy kényeztessen minket, míg a morális kérdések felett próbálunk napirendre térni.

Bárhonnan is közelítünk a Hideg nyomonhoz, mindenhol csak azt látjuk, hogy egy nagyszerű filmmel van dolgunk. Okos történetvezetés, jó rendezés, jó színészi alakítások. Gondolkodni valót is kapunk a végén, s eközben egy percre sem mozdulunk el a realitás talajáról. Részemről egy 9/10-es simán kijár.

süti beállítások módosítása