No, azért nem örökre, de biztosan huzamosabb időre. Gondolom már feltűnt mindenkinek, hogy elapadt a forrás, vagyis nem születnek új irományok. Időhiány természetesen, de az i-re a pontot az egyetem tette fel. Sajnos még filmet nézni sincs időm. Ezzel együtt még a bűntudat is gyötör, hogy kvázi bizonytalanságban tartom az olvasókat a blog túlélésével kapcsolatban. Ezen dolgok sürgős orvoslása miatt döntöttem úgy, hogy hosszabb pihenőre vonulok.

Elméletileg a szerzőtársak maradnak a porondon és alkotnak tovább rendületlenül, bár ha marad a lelkesedés, akkor tényleg eltűnünk a térképről.

A kívánság műsor is egyfajta ösztönzés akart lenni saját magam számára, de érdeklődés hiányában elmaradt. Emellett az ihlet is elszállt, ha lehet ilyet mondani. Az utolsó posztok már nagyon nyögvenyelősek voltak, és talán ez már kifele is érezhető volt. (Erről mondjuk, szívesen kapnék valamiféle visszajelzést.)

Végezetül a Filmdzsungel rss feed tulajdonosokat arra szeretném kérni, hogy ne váljanak meg féltve őrzött feedjüktől, mert a legváratlanabb pillanatokban bukkanhat fel egy-egy friss poszt. Ha valami nagy hatással lesz rám, esetleg újra visszatér az írói ösztönöm, akkor azt észre fogják venni a mélyen tisztelt olvasók.

A kitartó és az alkalmi olvasóknak is köszönöm az eddigi figyelmet. Búcsúzásul az alábbi videót szeretném közkinccsé tenni.