Ez pont az a film, amit darabjaira lehet cincálni, és minden apró részletbe könnyű belekötni. Mondhatni képkockánként lehetne szapulni. Nagy a kísértés, de ezt én nem fogom megtenni. No, nem azért mert annyira a szívemhez szólt ez a majdnem két óra, csupán azért, mert néhanapján jólesik valami agyzsibbasztó hollywoodi "szuperprodukcióra" beülni. Most tárgyalt filmünk persze az alapnormának csak kilométerekről integet bőszen. Köze nincs az érdemi szórakozáshoz. Erre kár pazarolni az időnket.

Megpróbáltam előítéletek nélkül beülni a filmre, ami nem volt egyszerű, hiszen a főszereplő eddig csak a Twilightban virított kockahasat. Ahhoz meg ugye nem sok tehetség kell. Sajnos bebizonyosodott amitől tartottunk. A srác tényleg csak kockahas és semmi több. Zárójelben jegyzem meg, hogy már az első jelenetben megoldják, hogy villantson bőrt. A színészi kvalitásait talán felesleges is firtatni. Egy kőszobornak változatosabb az arcjátéka, ha jól állítjuk be a megvilágítást. A rá kiosztott szövegeket felolvasta ugyan, de akár egy utcáról random berángatott noname senki is lehetett volna ott helyette. Az érzelmek kifejezéséről meg talán jobb is, ha nem beszélünk, mert az már tényleg a színészi hivatás gyalázása lenne.

A következő izgalmas téma a történet. Logikai összefüggéseket ne keressünk a jelenetek között és persze a történetben sem. Főgonoszunk évekkel előre látja a jövőt, de valahogy mégis csak a problémák post-mortem kezelésére készül fel. Vannak jelenetek, amiknek semmi jelentősége. Teljesen felesleges 5 percek lógnak a levegőben. Annyira azért nem izgalmas a film, hogy minden plusz percért kezet csókoljunk a készítőknek.

Az akciójelenetek akár meg is mentethetnék a filmet a biztos unalomba fulladástól, de amint belelendülnénk egy-egy ígéretesebb jelenetbe, rögtön bevágnak néhány érzelgést imitáló képet, amit jelenetnek csúfolnak. Már nagyon régen láttam ennyire félrecsúszott akciófilmet. Azért mégse nevezzük thrillernek, mert hogy izgalom, vagy suspense vajmi kevés akad benne. Konkrétan nincs.

Ami meglepő volt az az ismerős arcok folyamatos feltűnése. Olyan színészeket nyertek meg ennek a produkciónak, akik már bizonyítottak és számomra egyszerűen érthetetlen, hogy miért adták a nevüket ehhez a filmhez.  Néhány közülük: Alfred Molina, Jason Isaacs (Mr. Malfoy), Maria Bello, Sigourney Weaver és Michael Nyqvist (The Girl with the Dragon Tattoo). Az ő néhány perces feltűnésük teszi egyáltalán nézhetővé a filmet. Annyit enyhítenek a helyzeten, hogy nem kaparom véresre az arcom, csupán nagyon-nagyon vörösre.

A játékidő kellemetlenül hosszú. Üresjáratok tarkítják a filmet. Kevés az akció, pedig a főszereplő páros másra nem alkalmas. A "főhősünk" egy szánalomtenger mind karakterében, mind játékában. A feltűnő nagy nevek és a velük felvillanó fénysugár hamar elveszük a teljes sötétségben. Az egész film alatt egyetlen kiemelhető jelenet van. Ez tényleg betalál, de sajnos kb. 30 másodperc után foszlik szét. Ezt a filmet semmi sem menti meg. Pontügyileg? Értékelhetetlen.

Bemutató: 2011. szeptember 22.