Halloween Night Fest a Corvin moziban

Halloween estéjén némi borzongásra vágyók most megtalálhatják a számításukat.

2012. október 26. 18:00 – 2012. október 27. 06:00

2012. október 26-a éjjelén egy egészen különleges élményben lehet része
mindenkinek a Corvin moziban. Az ADS Service Filmforgalmazó cég a UPC
videotár támogatásával számos olyan hátborzongató alkotást mutat be, amit
eddig Magyarországon még senki sem láthatott. A filmeket egy izgalmas
rendezvény keretein belül egy éjszakán át vetítjük a Corvin moziban, illetve
minden film megtekinthető lesz a UPC videotárában is, szintén október 26-tól.

Ezen az éjjelen a hátborzongató, de minőségi horrorfilmek szinte minden
műfaját végigizgulhatja a közönség. Találkozhatnak a vásznon zombikkal,
vérfarkasokkal, apokalipszissel, illetve, hogy mi lehet utána, túléléssel,
meneküléssel, illetve a szokásos horror témákkal. A filmek úgy lettek
összeválogatva, hogy mindenki megtalálhassa kedvenc témáját, de a
belépéshez szükséges karszalaggal természetesen akár az összes film
megtekinthető.

A filmeket eredeti nyelven, magyar felirattal vetítjük!

A HALLOWEEN NIGHT FEST egy karszalaggal lesz látogatható.
Karszalagok a Corvin mozi pénztáraiban már kaphatók, a készlet erejéig!
Részleteket a filmekről rendezvény weblapján találhatók: http://hnf.cc

50 éves Bond

Pontosabban a filmsorozat első része jelent meg 50 éve. Ennek örömére néhány régebbi rész újra a mozikba kerül a hétvégén. Budapesten és vidéken egyaránt lesznek vetítések. Az időpontok alább láthatóak:

Bond50.jpg

Drága besúgott barátaim

Cserhalmi Sára első filmje, a Drága besúgott barátaim szépen mutatja fel azt az egyértelmű tényt, hogy a bizony volt nálunk egy Kádár-kor, és hogy ennek a puha diktatúrának bizonyos elemei – bármennyire is szeretnénk elkendőzni – a mai napig velünk élnek. Az egyik ilyen kikerülhetetlenül aktuálissá váló téma a besúgórendszer, az emberek mindennapjaiba behatoló és őket megfigyelő ügynökök. A levéltárak megnyitásával évekre elbújtatott igazságok kerültek napvilágra, melyek most kezdik kifejteni morális és lelki hatásukat. Lehetetlen, hogy a művészvilág – beleértve a filmeseket is – ne foglalkozzon egy ilyen horderejű témával.

Az ügynökkérdést színpadi adaptációban feldolgozó Magányos Cédrus (Játékszín, Thália és József Attila Színház) még kizárólag a múltba helyezi a történetének idejét, a felszínre bukkanó kérdéseket és problémákat a jelentől eltávolítva próbálja megoldani. Ezzel szemben a hasonló tematikával bíró – először színházban bemutatott (Radnóti Színház), majd Török Ferenc rendezésében filmre kerülő – Apacsok felemásan nyúl a besúgórendszer sajátos tényéhez. Az eseményeket a múltban megfestve jeleníti meg, de felismeri a téma aktualitását és állandó működését a jelenben is. Azaz az Apacsok nyitánya és zárlata kortársi közegbe kalauzol minket és sürgető morális kérdéseit a mi korunkban is felteszi – jelezvén, hogy a téma még nem lezárt. Cserhalmi Sára első alkotása még egy lépést tesz előre. A Drága besúgott barátaim nem történelmi film. Kizárólag a jelenben mutat meg egy morális és szubjektív, lelki válságot.

Draga besúgott barataim.jpg

Czettl Andor (Cserhalmi György) a levéltár megnyitását követően kutatásba fog, hogy kiderítse milyen jelentések készültek róla Kádár-korban. Legnagyobb megdöbbenésére a nevével ellátott mappában egyértelmű utalásokat talál arra, hogy az őt és ellenzékiként működő társaságát megfigyelő ügynök nem más volt, mint az egyik legközelebbi barátja: Pásztor János (Derzsi János). A megrökönyödést követően Czettl azonnal felhívja, hogy beszéljen vele, de János bezárkózott remeteéletet folytatva megközelíthetetlenné válik mindenki számára. Andor megválaszolatlan kérdései így morális válságba taszítják, provokatív lépést tesz annak érdekében, hogy az elkendőzhetetlen igazságot kikényszerítse – újságcikket jelentet meg a témában. János reakciója erre egy cinikus, de határozott tévéinterjú, mely a főszereplő számára szinte vérlázító, talán pont azért, mert az őszinteség csírái lelhetőek fel benne, bár bizonyos kérdéseket továbbra is nyitva hagy. Ki itt a hős, és ki az ellenség? Meg lehet-e valakit ítélni a jelen távlatából múltbéli cselekedeteiért? És vajon kit illet az ítélet joga?

A kortársi közegben játszódó történet állandóan reflektál arra a korra, melynek történései elindították Andor és János jelenkori válságát. A film nyitójelenetében a levéltárba ellátogató főhős leül egy asztal elé, szemben vele egy arctalan hivatalnok. A Kádár-kor sápadt fényű zárkáinak kegyetlenségét és bezártságát idézi, ahogy az arcnélküli, szigorú frizurájú nő sürgető – szinte már-már vallató – kérdéseket tesz fel a zavart Andornak. János betér ebédelni egy Kádár-étkezde nevű ellátóba, miközben a nyomába szegődő, annak idején megfigyelt legjobb barát átveszi az általa annyira gyűlölt szerepet. Azzal, hogy Andor követi János minden lépését, önmagát helyezi a megfigyelő ügynök szerepébe (az alkotó itt jelzi, hogy hasonló helyzetben ő sem cselekedett volna másképp). A mindennapi árulás még Czettl munkahelyén, a szerkesztőségben is megmutatja a foga fehérjét: főnöke (Mácsai Pál) szenvtelen módon, a háta mögött rúgja ki kollégáját, akivel tizenhét éve együtt dolgozott. Cserhalmi Sára szándéka üvölt a filmből: Vedd észre, kedves néző, mindez a mai napig velünk él!

Bár a Drága besúgott barátaim elsőfilmes alkotás, nem jellemzi bizonytalankodás és amatőr esetlenség. Noha a történetvezetés kissé lassú, de mégsem vontatott – sajátos tempója inkább a lélekben mocsárként megülő morális válságot hivatott képviselni a narrációban.

Kiemelendő néhány bátor és ütős képi húzás. Tetszetős a bolti jelenet, melyben János bevásárol a gyerekeivel – pár perc egy hosszú beállításban. Cserhalmi Sára előszeretettel élt a filmképen belül bekeretezett történésekkel (Andor a kutyáját eteti, János a konyhában hallgatja az üzenetrögzítőből érkező szidalmakat), sőt, a hullaházban ez már szinte osztott képmezőt hoz létre – ez a beszűkült látótér frusztráció és szorongás érzését keltette, akárcsak a gyakorta leskelődő pozícióba elhelyezett kamerák.

Az operatőri munka szintén bámulatos – Reich Dániel kitett magáért. Sok szépen kivitelezett képen belüli élesség-áthúzást láthattunk, a fények megkomponálása pedig tovább segítette a hangulati azonosulást. A magába roskadó Andort és Jánost félhomályban, vagy szinte teljes sötétségben mutatja, míg a levéltárban napvilágra kerülő igazságnál a főhős arcába már-már erőszakosan tolakodott be a vakító fény, a látomásos ivászatjelenet hátborzongatóan expresszív. A nyomasztó, feszültséggel és titkokkal teli atmoszféra megteremtése profi a Cserhalmi Sára alkotásában.

Hogy jó volt-e? Nem tudom. Az érzés, ami utána maradt biztos nem. Ebben a filmben nincs feloldozás. A Drága besúgott barátaim bekebelez, megrág és kiköp, hogy aztán nyálas, összegyűrt papírgalacsinként guruljunk az őszi úton imbolyogva elbicikliző, lelkileg megcsömörlött Andor után. 

8/10

Space Tourists – Farkas Bertalan volt vendége a Lumiére filmklubnak

Az Európa Pontban rendszeresen megrendezett Lumiére filmklub ezúttal a kutatás és a tudomány köré szervezte tematikáját. A szeptember 25-ikén (kedden) megtartott esten az űrutazás, illetve ehhez kapcsolódóan az űrturizmus lépett színre központi gondolatként, méghozzá Christian Frei 2009-es Space Tourists című dokumentumfilmje kapcsán. Ehhez, a kutatásnak nem mindennapi területéhez pedig ki mást hívtak volna meg vendégül a szervezők, mint az egyetlen olyan személyt Magyarországon, aki valóban személyes élményként tud beszélni az űrrepülés mikéntjéről – Farkas Bertalant.

Space Tourists.jpg

Kíváncsisággal teli feszült csönd ereszkedett a vetítőteremre, amikor első és egyben egyedüli űrhajósunk helyet foglalt a pódiumon, hogy a dokufilm vetítése előtt beszámoljon életéről, saját tapasztalatiról, illetve mindarról, ami az űrkutatáshoz és az űrutazáshoz kötötte és köti a mai napig is. Az estet házigazdáként Gyárfás Dorka vezette (akárcsak előző beszámolóm rendezvényén is, ahol Oliver Stone volt a központi alak), Farkas Bertalan udvarias, nyugodt hangon válaszolt (valószínűleg már századszor) a feltett kérdésekre. Számtalan olyan új, információértékű érdekességet mondott laikusok számára is érthető nyelven, amelyekről eddig a hallgatóság 90%-ának valószínűleg fogalma sem volt. Így derült ki, hogy az űrhajósok gyakorta a csillagok állásából tájékozódnak csak (ezért ezeket a kiképzésen hatalmas részletességgel meg kell tanulniuk); hogy a szinuszgörbeszerűen a Föld körül keringő űrhajón utazók egy nap leforgása alatt 16-szor láthatnak naplementét (azaz 90 perc alatt kerülik meg a bolygót), ezek szerint különítik el a kozmikus éjt és nappalt; hogy a falhoz szíjazott hálózsákokban alszanak; hogy izomzatuk karbantartásáért kötelező az űrben is sportolniuk, például biciklizniük (hogy a súlytalanság állapotában ez hogy lehetséges, azt mindenkinek a fantáziájára bízom!); és hogy mennyire nehéz az űrben töltött idő után újra visszaszokni a Földi léthez. Ezeken kívül az első magyar űrhajós saját élményeiről és tapasztalatairól is beszámolt (például földet érés után közvetlenül kétszer egymás után földre ejtett egy-egy üvegpoharat, annyira nem tudta megszokni a gravitációs térbe való visszatérést). A kellemes beszélgetést követően elkezdődött a Space Tourists vetítése.

Különösen tetszett, hogy dokumentumfilm nem csak az űrturizmus egyszerű bemutatásával élt. Beleásta magát az ilyen különleges repülésre magukat elszánó személyek lelkébe, kikérdezte őket indíttatásaikról, belső érzéseikről – a lélektaniság igen nagy szerepet töltött be, ezáltal egy sokkal mélyrehatóbb és szerintem élvezhetőbb eredményt láthattunk.

A film középpontjában álló amerikai üzletasszony űrutazása bámulatos és érdekes részletekkel megtűzdelve alkotta a doku gerincét. Ráadásként kis epizódokat kaptak az űrhajó-hulladékokat gyűjtő kazah emberek, a pusztába kitelepített Csillagváros bemutatása, a gazdaságos űrrepülést és –kutatást célzó fejlesztések és pályázatok, illetve Charles Simonyi főszereplésével az űrutazásra való felkészülés különleges pillanatai, sőt, bizonyos jelenetekben maga az alkotó, Christian Frei mutatkozott meg. Hihetetlen és sokszínű képsoroknak lehettünk szemtanúi!

Számomra ezzel az estével gyakorlatilag egy álom vált valóra (gyermekként űrhajós akartam lenni), mert élőben hallhattam egy olyan ember szavait, aki megjárta azt a helyet, ahova ember még alig merészkedett (kis Star Trek lopás – bocsánat), majd mindezt képekben elmesélve, mélyreható részletességgel is megtapasztalhattam egy zseniális dokumentumfilm nézése közben. Nem csoda, hogy mikor Farkas Bertalan megkérdezte a hallgatóságot, hogy ha tehetné, ki vállalkozna egy ilyen nem éppen mindennapi utazása – gyakorlatilag mindenki feltette a kezét.

Magic Mike

A film témája annyira szélsőséges, hogy ez már önmagában elég, hogy felkeltse az érdeklődésünket. Ehhez még hozzádobjuk pár ismertebb színész nevét, Steven Soderbergh-et mint rendezőt és a tényleg zseniális előzetest. Persze felesleges előzetes elvárásokat támasztani, ezt már sokszor megtanulhattam volna, de néha engedni kell a csábításnak.

magic_mike_s.jpg

Furcsamód férfi létemre felkeltette az érdeklődésem a film. Azt reméltem, hogy Soderbergh nem esik bele abba a csapdába, hogy a kamera túl sok időt töltsön a sztriptíz klub színpadán. Azt reméltem, hogy picit a kulisszák mögé pillant, nem csak a felszínt karcolgatja. Ezzel szemben egy sztereotípiákkal teli, néhány izmos test intenzív mutogatásával erősen átitatott romantikus történetet kapunk.

A forgatókönyv képtelen elszakadni a klisék és a felszínes előítéletek világától. Persze nem mondom, hogy a film mostani formája nem elégíti ki bizonyos rétegek igényeit. Kétségtelen, hogy kidolgozott férfi felsőtestek viszonylag sok embert lázba tudnak hozni. Nekem ilyen formán a film nem tudott túl sokat nyújtani.

Ami viszont érdekes volt, hogy mennyire improvizálásra épült a film. A legtöbb esetben ez fel sem tűnik, ami a színészeket dicséri. Néhol pedig teljesen egyértelmű, hogy egy-egy veszekedős jelenet ott helyben a kamera előtt született. Ez az egyik erőssége Soderbergh-nek: be mer vállalni kockázatosabb dolgokat a konzum filmek piacán is.

Végeredményben a Magic Mike a saját közönségénél betalálhat, de sajnos a középszinten nem túl túllendülni. Néhány jó ötlet és zenei betét nem tudja kiemelni. Ez bizony kevés volt most.

5/10

süti beállítások módosítása