Az első részt egy hete láthattam, nem nyűgözött le, nem érintett meg a Terminátor alapgondolatának lényege, de kíváncsivá tett. A hátralévő pár napot alig bírtam kivárni. Régen voltam már moziban, és van mit nézni a gépek és emberek harcán kívül is, de mégis első helyre ugrott a T4. A netszerte lesújtó kritikák ellenére, én még bizakodással tekintettem a filmre.

Rajongó nem lévén, mindössze egy látványos, robbanásokkal teli két órát vártam. Nem kellett a varázs, vagy az emberiség kipusztulásának nyomasztó tudata. Nem zavart nagyon, ha kimarad a Terminátor filmek egyik lényege: a létbizonytalanság. Tényleg csak akcióra szomjasan ültem be a MOM Park 1-es termébe.

Amit kaptam kicsit kettős. A film tényleg steril, nem alakul ki semmilyen hangulat. Ez persze nagyban köszönhető a rendezőnek. Az érzelmileg súlyosabb jelenetekkel nem is nagyon tudott mit kezdeni, de az akciójeleneteket nagyon jól dirigálta. A látványra nem nagyon lehet panasz. Robbanások, üldözések, lövöldözések. Minden, ami egy akciórajongónak kedves és szép. A CGI grafika is a helyén volt. Bár nem erre figyeltem külön, de nekem sehol sem lógott ki annyira, hogy zavaró legyen.

Az első részből egy az egyben átemelt jelentek és mondatok néhol nagyon kínosak voltak. Nem is értem milyen célzattal történtek ezek. Nosztalgia? Talán tisztelgés a nagy előd előtt? Nem tudom, de egy biztos: meglehetősen gáz volt. Én személy szerint valami újra vágytam és nem a régi újrafeldolgozására. A nagy harc a végén – kisebb változtatásokkal – az első rész végéről lett nyúlva. Ott nem volt rossz, és itt sem dőlt össze, mint egy kártyavár, de valami eredetivel jobban ki tudnék egyezni.

Talán a legnagyobb hibája a filmnek, hogy néhol már-már giccsbe hajlott. Csöpögött, mint egy nyálas romantikus film. Egy kemény, tökös akciófilmtől ezt nem várnánk, sőt talán követeljük, hogy az ilyesmit kerülje. A nagy harc utáni jelenetekben végig fulladozunk a nyálban egészen a stáblista elejéig. Nagy kár, nagyon nagy.

A színészekről nem szóltam, pedig talán kellene. Bale, hozta azt a tőle elvárt profizmust, ami alá nem adhatja, de részemről ez az egyik leggyengébb alakítása. Connor figuráját teljesen élettelenné tette, csak egy kiégett katona volt, akit a kötelességtudat hajt az emberiség fennmaradása érekében. Volt valamennyi személyes indíttatása is, de ez teljesen eltűnt a süllyesztőben.

Sam Worthington Bale-lel szemben hatalmasat alakít. Bár nem ezen volt a hangsúly, de belső vívódása egészen szemléletes lett. Abban a pár elkapott képkockába megpróbálta beleszorítani azt, amire egy teljes 2 órás filmet lehetne áldozni. Anton Yelchin már a Star Trekben is lehetőséget kapott, de itt még jobban megmutathatta magát. A Charlie Bartlettnél is mondtam, hogy érdemes lesz rá figyelmi és így is lett. Van tehetség a srácban. Reméljük, nem herdálja el.

(Terminátor univerzum szempontjából) laikusként, minimális elvárással és akcióra éhesen a film egy közepes. Steril, de látványos. Általában korrekt színészi alakításokkal, és csöpögős befejezéssel.